Újabb sikeres jegyzési hetet zárt a szuperállampapír, a konstrukcióba múlt héten összesen közel 33 milliárd forint áramlott. A héten jár le a bónusz állampapír egyik sorozata, így érdemes lesz majd figyelni, mennyire dobja majd meg a szuperállampapír e heti jegyzéseit.
Érezhetően otthagyta a nyomát a koronavírus a magyar megtakarítási piacon is, az MNB friss statisztikái szerint a lakosságnál lévő állampapírok, befektetési alapok és részvények állománya is visszaesett márciusban. Mindeközben felröppentek olyan hírek, miszerint egyes forgalmazók újraértékesítik a lakosságnak a náluk lévő lakossági állampapírokat. Utánakérdeztünk az ÁKK-nál, mennyire szabályos ez a gyakorlat.
Úgy tűnik, maga mögött tudhatja a koronavírus okozta keresletcsökkenést a szuperállampapír, a jegyzések múlt héten közel 43 milliárd forintot tettek ki.
Sok területen átírta az adósságkezelési stratégiát a koronavírus-járvány miatti válság, azonban a hosszútávú célok nem változnak – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A szakember szerint a lakossági értékesítés a lezárások után szép lassan élénkülhet majd, a tavaly bevezetett szuperállampapír, a MÁP Plusz viszont valószínűleg akkor sem fogja a korábbi értékesítési számokat hozni.
Nagyjából két hónapja volt utoljára, hogy meghaladta az 50 milliárd forintot a szuperállampapír heti jegyzése, de múlt héten sikerült ismét megugrania ezt a küszöböt a MÁP+-nak. Nem tudni, hogy a koronavírus miatti aggodalmat vetkőzték le a magyarok, vagy az olajár drasztikus visszaesése miatt térhettek vissza néhányan a kockázatkerülőbb befektetésekhez, minden esetre kíváncsian várjuk, hogy csak egyszeri felpattanás ez a szuperállampapírnál, vagy valóban visszatért a magyarok vásárlási kedve. Időközben kiderült: a több mint 100 milliárdnyi lejáró prémium állampapír is sokat segíthetett a múlt heti számok feltornázásában.
A veszélyhelyzet idején érdemes otthonról kényelmesen, ingyenesen és online vásárolni állampapírt, így például Babakötvényt is, ezt hétfőtől azok a szülők is megtehetik, akiknek még nincs ehhez szükséges Start-számlájuk - tájékoztatta az MTI-t Tállai András.
Ma jött ki az ÁKK idei évre vonatkozó módosított finanszírozási terve, ami sok más papír mellett a lakossági állampapírokkal kapcsolatos idei terveket is jelentősen átírja. Az eredeti tervben szereplő 400 milliárd forintos nettó állománynövekedés helyett már 1100 milliárdos csökkenéssel kalkulál idén az adósságkezelő.
2020 első negyedévében összesen 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki – derült ki az ÁKK közleményéből.
A jövőben gyakorlatilag csak magyarok számára ajánlott értékesíteni a szuperállampapír, az egyéves és prémium állampapírokat, ezen felül már befektetői oldalról is tiltva van, hogy ezeket a papírokat olyan ügyletekhez használják fel, mint a lombardhitel. Ezt a két fontos változást tartalmazza az ÁKK mai közleménye.
A koronavírus okozta hatások mellett valószínűleg a rövidebb munkahét is közrejátszhatott abban, hogy a szuperállampapír heti jegyzése eddig sosem látott mélységbe esett. Múlt héten a papírból összesen 19,4 milliárdot jegyeztek le a magyarok, ez az első eset, hogy 20 milliárd forint alá megy a heti kereslet.
A kezdeti lelkesedés már a múlté a szuperállampapír körül, a konstrukció hétről hétre egyre gyengébb értékesítési adatokat mutat, pedig az államnak nagyobb szüksége lesz most a lakossági papírok értékesítéséből befolyó pénzre, mint eddig valaha. A koronavírus terjedése jócskán átírta a lakossági állampapírok piacát is: a gazdasági megtorpanás kieső jövedelmeket generál a háztartásoknál, a kincstári értékesítési pontok bezártak, a szuperállamapíprral versengő termékek vonzereje nő, miközben több százmilliárdnyi lakossági papír jár le a hetekben. Nagy kérdés, mit lép az állam, ha nem vesznek érdemben több lakossági papírt a magyarok. Ennek jártunk utána mostani cikkünkben.
Ahogyan az egész világban, úgy a hazai privátbanki szolgáltatók életében is jelentős változásokat hozott a koronavírus gazdasági és társadalmi hatása. Miközben ilyen piaci csapkodások közepette sok befektető inkább menekül a tőkepiacokról, a magyar gazdagok azt várják, mikor szállhatnak be. Ennek pénzügyi fedezetét pedig sokan állampapír-értékesítésből teremtik meg. A privátbanki szolgáltatók körében végzett körképünkből kiderül, hogy a magyar gazdagok szinte teljesen leálltak az eddigi slágerterméknek számító szuperállampapír vásárlásával, az állomány inkább csak stagnál, és ez nem olyan jó hír a lakosságra erősen támaszkodó államadósság-finanszírozásra nézve. Ne merüljön fel senkiben a kétség: a MÁP+-t döntően nem az átlagfizetésből élők veszik, hanem a vagyonosabb réteg.
Az eddig látott számok alapján is sejteni lehetett, ami már biztos: történetének leggyengébb hónapját zárta márciusban a szuperállampapír, a jegyzések alig érték el a 144 milliárd forintot.
Februárban kissé visszaesett a forintos lakossági állampapírok állománya januárhoz képest. Múlt hónapban 9193 milliárd forintot tett ki a lakossági állampapírok állománya, amely valamivel elmarad a január végi 9211 milliárdtól. Ebben szerepet játszhat az is, hogy az ÁKK múlt hónapban összesen közel 194 milliárd forint értékben vett vissza lakossági papírt a bankoktól és egyéb, nem lakossági szereplőktől. Valószínűleg márciusban sem lesz jobb a helyzet, az már most látszik, hogy a szuperállampapír értékesítésében az eddigi legrosszabb hónapot jelentheti a mostani.
Az ÁKK szerint töretlen a lakossági állampapírok iránti kereslet, és semmi nem utal arra, hogy ez a jövőben másképp lenne. Igaz, hogy számos lehetőség van online állampapírt venni, sokak számára azért fennakadást okozhat, hogy a koronavírus terjedése miatt már a kincstári értékesítési pontok is bezártak átmenetileg. Ha valamikor, akkor most jött el az az idő, ami igazolhatja az államadósság magas lakossági részarányát, a heves piaci mozgások miatt ugyanis voltak már fennakadások az intézményi állampapír aukciónál, a kisbefektetők pedig köztudottan hosszabb távú befektetők. Lenti cikkünkben összeszedtünk pár lehetőséget az online állampapír-vásárláshoz. Ezúton is buzdítunk mindenkit arra, hogy maradjon otthon, befektetéseit pedig online intézze.
Megoszlik az alapkezelői szektor képviselőinek véleménye arról, hogy megverhető-e a szuperállampapír által kínált 5%-os hozam. Van, aki szerint a befektetési eszközök megfelelő kombinációja megugorhatja ezt a feladatot, van, aki szerint a portfóliómenedzserek következő generációja hozza majd el a változást, és van olyan is, aki szerint egész egyszerűen nem verhető az 5% befektetési alapokkal. A Portfolio IWS konferenciájának alapkezelői paneljében szó volt arról is, hogy a világ nagyon gyorsan tud változni, ahogyan az emberek hozzáállása is, így könnyen lehet, hogy pár év múlva a MÁP+ már nem is lesz a befektetési térképen.
Azok után, hogy februárban indulása óta a leggyengébb értékesítési hónapot zárta a szuperállampapír, márciusban is gyengén kezdett: a friss adatok szerint múlt héten összesen 44,5 milliárdot jegyeztek le a papírból, ami az eddig mért második leggyengébb hét. Az értékpapíradatok alapján azonban továbbra is az állampapírok az egyetlenek, amelyek érdemi megtakarítást tudnak bevonzani a lakosságtól.
Tavaly júniusi indulása óta az eddigi leggyengébb havi értékesítési adatát produkálta februárban a szuperállampapír, a 214 milliárd forintnyi lejegyzett mennyiség még a gyenge karácsonyi szezont is alulmúlta. De mi lehet az oka ennek? A más lakossági állampapírokból átáramló pénzek láthatóan visszaestek, volt időközben egy váratlanul magas inflációs adat, egy többször is rekordot döntő gyenge forint és még a forgalmazók jutalékát is csökkentették. Lenti cikkünkben azt járjuk körbe, hogy az imént felsoroltak mennyiben járulhattak hozzá a MÁP+ értékesítésének visszaeséséhez, illetve azt, hogy mennyire lesz tartós vagy csak átmeneti ez a jelenség. Egy biztos, a kezdeti szuperállampaípr-őrület láthatóan kifulladt.
Novemberi indulása óta már 105 milliárd forintnyi nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt vásároltak a magyar családok, az értékesítés 80 százaléka vidéken történt - tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t. A pénzügyminiszter kiemelte: az értékpapír elektronikus formája is megőrizte népszerűségét, júniusi bevezetése óta több mint 3660 milliárd forintot jegyeztek belőle.
Az elmúlt évek magas bérdinamikájának köszönhetően számottevően megemelkedett a háztartások kereslete a különböző befektetések iránt. A megnövekedett kereslet általánosan tetten érhető volt az egyes befektetési eszközök árainak növekedésében (részvény-, lakásárak), illetve a lakossági állampapírok állományának emelkedésében is. A hozamok mellett azonban fontos a kockázatokat is figyelembe venni. Számításaink alapján az elmúlt 4-5 évben valóban az ingatlan volt a legjobb befektetés, mellyel a dinamikus lakásár-növekedés miatt 15-25 százalékos éves hozamot lehetett elérni. Merőben eltérő eredmény adódik azonban, ha sokkal hosszabb időszakot vizsgálunk: az ingatlanvásárlásnak az elmúlt 15 éves átlagos hozama mindössze 6 százalék volt, alacsonyabb, mint a bankbetétek vagy nagybani állampapírok hozama. Ráadásul a hozamok ingadozása miatt, az ingatlanbefektetés jóval kockázatosabb volt, mint a bankbetét, illetve a lakossági állampapír.
Nagy mennyiségű fegyver indult volna útnak Szíriából.
Sokkal többen halnak meg, mint kellene.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
A fix kamatra vagy a változóra esküsznek a befektetők?
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
